| |
2014-ről szól ez a naplóbejegyzés, de sajnos utólag kerül lejegyzésre. Ha később eszembe jut még valami, mindenképpen bepótolom, megígérem!
Január 14.
Ma kaptam egy nagyon érdekes levelet az alapítványon keresztül. Egy kedves hölgy, Enikő felajánlotta benne férje segítségét nekem, aki a leírtak szerint kézrátételes gyógyítással foglalkozik és segített már nagyon sok embernek különböző problémáiktól megszabadulni. Nagyon bízom benne, hogy pozitívan nyilatkozik majd, ha sikerül találkoznunk! Én amúgy is szinte bármit megpróbálnék, de most ráadásul annyira jó előérzetem van! Alig várom a találkozást!!!
Február 22.
A szülinapom!!! Hiába, én sem leszek már fiatalabb, de hát eljött ez a negyedik X, bár az is igaz, hogy azt már inkább XL- nek kellene hívni, de hát az végképp nem én lennék ugyebár, legalábbis, ha a méretet nézzük, az továbbra is inkább XS. Legalább tartom a formám! ;) Bár mindenki némi gyarapodásra bíztat, az nem igazán megy, tulajdonképpen a tavaly téli influenza óta még nem sikerült visszatérnem a „versenysúlyomhoz”, de sebaj! Igyekszem!
Térjünk vissza a szülinapomra!
Úgy döntöttem, egy szórakozóhelyen ünneplem meg a barátaimmal. Csináltam is egy Facebook event-et, és meghívtam az összes barátomat és ismerősömet, bár elég kevés visszajelzés jött, azért nem adtam fel!
Helyszínnek a tavaly decemberi divatbemutató fényképnézegetős bulijának helyszínét, a Club 22 akadálymentesített helységét választottam, a többi kerekesszékes cimborámra is gondolva, illetve a neve is beleillett a képbe (a dátumra utalva).
Kicsivel több és más összetételű csapatra számítottam, de így volt tökéletes!
Azt hittem többen jönnek a Suhanj!-ból, de a Csodás Pajtikáimon kívül a Divatbemutatón megismert új Barátaimra nem számítottam, akik fincsi és bőséges sushi tállal (köszi Kristófi Emma) és kedves ajándékokkal halmoztak el, sőt, még tortát is kaptam! ? Mindenkinek szívből köszönöm!
Április 13.
Első futásom az évben a Vivicitta! Elindult a szezon számomra!
Nagyon klassz csapattal volt szerencsém végigmenni a távon! Felemelő érzés a srácok váltásában gurulni! Köszi! :)
Május 24.
Ma kivételesen klassz módon ünnepeltem meg a névnapomat, KÉKES CSÚCSFUTÁSSAL! ;)
Közös busszal mentünk föl a helyszínre, majd futva folytattuk a csúcsig. Az alapítvány új futókocsikat szerzett be, ez volt a főpróbájuk. Péter megkérdezte a kerekesszékes csapat Suhancaitól, nincs-e problémája azzal, hogy futóbabakocsiban vegyen részt a futáson. Néhányan nem örültek, hogy felnőttként babakocsiba üljenek, én nem álltam ellen, és talán a többieket is sikerült meggyőznöm, hogy ez könnyebb a futóknak és a terep nem könnyű, úgyhogy legalább próbáljuk meg. Szerintem jól szerepelt a szék, nekem kényelmes is volt, bár kicsit fura a kiszolgáltatottság, hogy nem tudtam magamat hajtani, de a futóknak mindenképp könnyebb volt.
Remek, csupa fiúból álló csapat, de szinte teljesen új összetételben tolt végig a távon, remek időben!
Fantasztikus volt! :)
Június 6.
Csodás napunk volt Zsuzsanna Fekete jóvoltából!
Visegrádra mentünk Dobogókő érintésével, ahol töltődtünk kicsit a Föld szív-csakrája közelében, majd Esztergomon át végül a Don Vito pizzériában megtöltöttük a pocakunkat, majd megfejelve ezt egy kézműves fagyival, Szentendrén keresztül hazajöttünk. Hirtelen ötlet volt, de imádom érte Zsuzsit! Örülök, hogy a barátja lehetek! :)
Mantránk a túra alatt, azóta is kísér: "Mi történhet???"
12.
Ma borzalmas, letaglózó hírt kaptam! Kovalik Kriszti (talán barátnőmnek mondhatom) tegnap eltávozott közülünk!
Ez a honlap hozott össze minket, vagyis ezen keresztül talált meg engem és némi eligazító segítség reményében fordult hozzám néhány évvel ezelőtt.
Kevesebbet találkoztunk, mint amennyit telefonon értekeztünk. Voltak közös rehabilitációs terveink és mindig felhívott, ha valami reményteli gyógymódot találtak Krisztiánnal, a barátjával.
Én az ötleteimmel, tapasztalataimmal próbáltam terelgetni, egyszer pedig az alapítványon keresztül gyűjtöttünk pénzt számára egy kezeléshez. Bárcsak többet tehettem volna!
Emléke örökké a szívemben él!
Augusztus 12.
Hajnalban éjféli rajttal indult a Suhanj!! Éjszakai futás. Ismét nagy kaland volt, ez a hat óra ultramaratoni táv megtételét teszi lehetővé és bár idén nem végig toltak, két évvel ezelőtti, első futamon lettem ultramaratonista, de sajnos a tavalyin nem tudtam részt venni.
Nagyon sokat változott, fejlődött a szervezés!
Nagyon válogatott csapattal futhattam Kokó és Madár is részesei voltak, és nagyon jól szórakoztam, rengeteget nevettem! Köszönöm az élményt! :)
Nyár vége:
Tartozom még egy bejegyzéssel, visszakanyarodva az év eleji első irományomra egy levélről, amelyben egy kedves hölgy a férje segítségét javasolta nekem. Szeretem az új dolgokat legalább fél évig próbálni, mielőtt döntök a továbbiakról. Hát ez most megtörtént, és fantasztikus élményeim voltak a kezelések közben, illetve eredményeként!!!
A kezelés alapvetően testgyertyák alkalmazásával történik, mint ahogy a fülgyertyázásnál szokták, de furcsa módon, ha például a bal könyökömhöz érintette a gyertyát, a gerincem mentén éreztem melegséget, és az egész gerincem ellazulását.
A kezelések eredményeként a testem spaszticitása csökkent, izmaim lazultak. Korábban napi 2x1 Baclofen POL 25mg-os tablettát szedtem, jelenleg napi fél vagy 1 tablettával sokkal lazább a testem izomzata, mint korábban! Köszönöm szépen László!
Október 11.
Ismét maraton, ismét a nagy buli!
Hihetetlen, hogy ez már a 4-dik életemben!
Nagyon szerencsénk volt az idővel! Talán a futók kicsit kevesebb napnak, és langyosabbnak jobban örültek volna, de én imádtam úgy, ahogy volt!
Gusztos Péter előre szólt, hogy mivel én szerettem volna végigmenni, és tudtam ő biztos megcsinálja végig, nem pontosan értettem, mikor váltót emelgetett. Aztán kiderült, hogy bár ő végigfutja, az idő is fontos volt számára, így egy 4 emberből álló váltó is csatlakozott hozzánk, hogy Péter helyzetét könnyítse!
Minden maratonomban eddig volt valami csavar, itt a csipet-csapat volt. Volt benne olyan, akivel már többször is futottunk együtt, volt, aki először tolt széket, de miután a közös 10km-ünknek vége volt, megkérdezte, futhat-e még velünk, és mivel ennek nagyon örültünk, végül végigfutottuk együtt.
Tulajdonképpen a váltónk együtt futott be a célba, mert olyan jó hangulatban szinte mindannyian csak a végén eszméltünk, hogy már vége is!
Ismét hatalmas élmény volt! Kíváncsi leszek, milyen lesz a következő!
27.
Amikor először hallottam a James Blunt koncertről, tudtam, hogy ott kell lennem, hiszen az elsőn is ott voltunk Anikó barátnőmmel, a férjével Eamonnal és Joaquin-nal, a mexikói barátommal. Azóta tudom, milyen jó kerekesszékessel menni koncertre, hiszen a sérült ingyen, kísérője pedig a legolcsóbb jeggyel vehet részt a koncerten.
Le is szerveztük Anikóval, de mivel ő ajándékba kapott 2 jegyet a küzdőtérre, ahova viszont kerekesszékkel nem lehet menni, kibővült a csapat, Anikó a nővérét én pedig Ambrus Móni barátnőmet hívtam el.
A Juventus rádió játékán lehetőséget lehetett nyerni arra, hogy a koncert előtt személyesen is találkozhasson az ember az előadóval. Móni jelentkezett, de sajnos nem jutott be a játékba. Viszont mivel tudta, én mennyire bírom, és hogy ugyanazon a napon születtünk, addig szervezkedett, míg végül mi is találkozhattunk, és fényképezkedhettünk vele. Nagyon kedves és közvetlen volt! Imádom! Fergeteges élmény, fantasztikus koncert volt! Nagyon köszönöm, Móni! NAGYN JÓ BARÁTOM VAGY!
:)
November 14.
Az milyen már, hogy az ember annyira jó barátságba kerül a pszichológusával, hogy őt hívja el a Berlini Filharmonikusok koncertjére a MÜPÁ-ba? Én nagyon büszke vagyok Oláh Rita barátságára!!!
:)
Csodás ötlet volt! Imádom Beethovent! Utána egy hétig egy méterrel a föld felett jártam (gurultam) az élmény hatására! Fantasztikus volt!
December 22.
Még novemberben kaptam ismét felkérést a Mozdulj! Közhasznú Egyesület jótékonysági Divatbemutatójára. Ahogy tavaly is, ez egy integratív bemutató volt, ahol sérült és ép emberek közösen vettek részt. Én is örültem, hogy nővéremmel, Teszári Nórával együtt vehettünk részt a Green Culture – Dr. Szabó Kriszta James Bond ihlette kollekciójának bemutatásán. Nagyon jó volt találkozni a többi résztvevővel és részese lenni egy kisfiú, Hamza Márk segítésének, akin ugyanaz az izgatottság és emelkedett hangulat lett úrrá, mint a többi kerekesszékes, látássérült vagy más sérüléssel szereplő felnőtt társán.
|
