»Csak az olvassa versemet, ki ismer engem, és szeret« – József Attila |
2010. március 15. Úgy ünnepeltem, hogy átköltöztem az elkészült lakásba! Éljen!!! A fürdőszoba tökéletes! Kicsivel meg lett nagyobbítva, épített zuhanyzó került kialakításra, ahova simán begurulok a korábban beszerzett önhajtós kerekes fürdetőszékkel (ez olyan, mint egy kerekesszék, csak műanyagból) valamint egy wc-t is betettünk, mert a külön wc túl kicsi ahhoz, hogy kerekesszékkel be lehessen menni. Akárki jön látogatóba, elájul, olyan szép lett amellett, hogy mennyire praktikus. EZ PERSZE MIND NEM JÖHETETT VOLNA LÉTRE AZ ADOMÁNYOK NÉLKÜL! Köszönöm! 2010. augusztus Elhatároztam, hogy megpróbálom megoldani a házból kivezető lépcsők akadálymentesítését is, és írtam egy e-mailt polgármesterünknek dr. Tóth Józsefnek. Három nap múlva kaptam egy telefont a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának vezetőjétől, hogy a Polgármester úr megbízásából telefonál, hogy pár kérdést feltegyen a házzal kapcsolatban, mert ha technikailag kivitelezhető, szeretnének segíteni a rámpa megépítésében. Kijöttek, felmérték és megállapították, hogy nincs építészeti akadálya. Hurrá!!! 2010 szeptember 26. Ma részt vettem a Spar Budapest Maratonon! Mit nekem zuhogó eső és hideg szél! Jó társaságban repül az idő! Négy és fél óra alatt teljesítettük a 42 km-es távot! Szerintem lenyűgöző! Főként ahhoz a képhez képest, ami nekem volt a maratonokkal kapcsolatban, ahol a befutók a cél mögött fetrengenek a fűben, sokkos állapotban. De kezdjük az elején! Krstan, a sógorom nagy maratonista, és mesélt egy félmaratonról, ahol végigtolt a távon egy kerekes-székest. Én poénból megjegyeztem, hogy jó, hogy nem ismer kerekes-székest a környezetében, hanem neki „kölcsön kerekes-székest” kellett tolnia. Mire ő megjegyezte: „Igen? Két hét múlva jöhetsz velem a maratonra!” Jót nevettünk, és gondoltam, ezt úgysem gondolja komolyan… Hát, de! Ugyanis a nagy nap előtt bejelentette, hogy nevezett engem is, és hogy szombaton elmegyünk a nevezési csomagunkért, és hogy megismerkedjek Suhanj!-ékkal (Gusztos Péter és Kovács Patrícia által létrehozott alapítvány, melynek célja sérült emberek bevonása a sportba), akiknek a fejéből kipattant ez az ötlet, na és persze a futóversenyeket hagyományosan megelőző tésztaevésre. Így is tettünk és mire észbe kaptam, már vasárnap Attilától kölcsönkapott motoros esőruhában, jól beöltözve ismerkedtem a csapatommal, vagyis az engem tolókkal. Fantasztikus volt, hogy teljesen „egy voltam közülük”, vagyis nem bántak úgy velem, mint egy szegény kis kerekes-székessel, hanem, mint egy sporttársukkal! Az időjárás ugyan nem volt kegyes hozzánk, de valahogy ez sem tudta elvenni a jó kedvünket. A Suhancok (így nevezik a kerekes-székes résztvevőket) és segítő futótársaik végig együtt maradtak, és kivívták a többi maratonista elismerését, akik tapsviharral üdvözöltek minket. A hangulat egészen a célba érésig töretlen volt. Fantasztikus élmény volt, elhitette velem, hogy egyszer nem csak a székből vehetek majd részt rajta! 2010 szeptember 28. Ma Patríciával szerepeltünk az RTL Reggeli című műsorában a Suhanj! Alapítvány és a maraton kapcsán. (Megtekinthető a videók között) 2010. október 7. Hivatalos választ kaptam dr. Tóth Józseftől, melyben megerősíti a rámpa megépítését. 2010 október 15. Hivatalos levelet kaptam Takács Ferenctől a Polgármesteri Hivatalból, hogy „az önrész átvállalása mellett” megépítik a rámpát, amely áthidalja a házból kivezető 6 lépcső jelentette akadályt! Az önálló jövés-menés ezáltal megvalósulhat! Éljen!!! 2010. október 25. A csepeli orvosi vizsgálat során elpanaszoltam a doktornőnek, hogy kissé görcsösek lettek a lábaim. Mire ő azt mondta, hogy „Ez nagyon jó! Ennek örülni kell, mert azt jelenti, hogy az idegpályák elkezdtek működni, csak még nem tudnak mit kezdeni az ingerülettel, és ettől jönnek ezek a paramozgások (rendezetlen, a normálistól eltérő mozgás)! Csak türelmesnek kell lenni ilyenkor.” Hát, türelemben nincs hiány! Mondjuk a görcsöknek köszönhetően az izmok erejét is könnyebb fenntartani, amit a torna során érzek is, hiszen több gyakorlatot tudok megcsinálni, és ami már korábban sikerült, az is erőteljesebb! 2010. december 13. A mai csepeli orvosi vizsgálatnál, amikor a doktornő bemérte, hova kell majd kapnom a kezelést, a tárcsát a fejemre téve, az ingerület teljesen végigment a lábamon, amivel szinte rúgtam is egyet! A doktornő ujjongott és annyit mondott, „Na látod, erről beszéltem, a múltkor, hogy beindultak a pályák! Nagyon jó!” Az egész hét nagyon produktív volt, nagyon jól működtek az izmaim, Andi, a gyógytornász is nagyon lelkes volt. A szokásos sétát most egy új járókerettel végeztük, ami könyök alatt támaszt meg és a kerekei segítségével könnyű az előrehaladás vele, amellett, hogy a normális testtartást is könnyű fenntartani benne. Egész jól ment a lábaim mozgatása előre és hátra sétálás közben. A lábaimat négy körsínes járógép segítette egyenesen tartani (ez egy a térdet kifeszítő készülék, ami négy ponton van rögzítve a lábon), ami egyben a görcsöket is akadályozta. |